ez vagyok én,és ez az életem

blogolás

2009-05-30T09:06:00.000-07:00

Bocsi annak aki olvas, és már jóideje nem írtam. Mostanában nem nagyon jutok el idáig, de ha mégis, akkor elsősorban a másik blogomba írok, a Prédikátor Bt.- be
( http://predikatorbt.blogspot.com )

Ajánlom az olvasók figyelmébe!

előző bejegyzésem megfejtése

2009-04-18T12:47:00.000-07:00

Tegnap, amikor a Gasztronómiai Csoport felkínálta a vacsorát, mely szerintem Bori kedvence volt :D, bekaptam néhány falatot és mentem gitározni. Miután Bekivel már beszélgettem Éreztem, hogy vissza kéne mennem a többiekhez, de nem tettem. Aztán az Úr bevillantotta a gondolataimba, hogy tulajdonképpen ezzel, és a hasonlókkal - tehát, hogy mikor nem a közösségi programban veszek részt, hanem akkor épp jelentéktelen dolgaimmal foglalkozok - zárom ki magam az ifiből, és ezért tud a Sátán bepróbálkozni azzal, hogy nem is vagyok az ifi fontos része, és nem is szeretnek.
Kár hogy erre rájönni ennyi ideig tartott, de dicsőség az Úrnak, hogy rájöttem!
Ti pedig ifisek, és minden szerettem, tudjátok meg, hogy nagyon fontosak vagytok nekem, és nagyon szeretlek titeket! Ezt nem azért mondom, mert csöpögni szeretnék, hanem mert így van, és mert szerintem még soha nem mondta nektek. De aki olvassa a blogomat, az mostmár tudja!:)

Az Úr áldása rátok, és Isten legyen veletek mindig!;)

sokszor....

2009-04-16T13:12:00.000-07:00

Sokszor nagyon úgy érzem, hogy nem is vagyok fontos tagja az ifinek, az emberek észre sem vesznek, hogy nem számítok semmit... Csak azt érzem, hogy bizonyos emberek mennyit számítanak nekem, és milyen tökjó lenne, ha ők is így gondolnának rólam. Rossz érzés azt látni, tapasztalni, hogy mindenki tök jól elvan, mindenkivel törődik valaki, és én meg azt érzem, hogy velem senki olyan nem törődik, akitől nagyon jól esne. Eszembe jutott, vajon tényleg így van-e? Ezt nem tudom. Tudom, hogy szeretnek az ifisek, vannak is barátaim, de hogy olyan ember, akinek én vagyok a legjobb barátja, akinek tényleg sokat jelentek, ilyet csak egykét embert tudok... Hogy a többiek mit gondolnak rólam, azt nem tudom.. Kiváncsi lennék rá, kinek jelentek tényleg sokat. Ki az akivel nem vagyok olyan jó barátságba, mint szeretné? Ki az, aki ha bajom lenne, jönne és segítene? Ki jönne be a kórházba meglátogatni, ha bekerülnék? Ki veszi észre, ha bajom van? Kit érdekel, ha valami gondom van? Ki az akivel kölcsönösen számíthatunk egymásra? Ha jobban belegondolok, feltehetném ezeket a kérdéseket úgy is, hogy kivel tenném meg én ezt? Ki az aki rám számíthat feltétel nélkül? Nem erőszakolom-e rá valakire magamat? Észreveszem-e, ha valakinek baja van? Akarok-e egyáltalán segíteni neki?
Sokszor vagyok így... Ifi előtt, után is sokszor csak tengek-vengek, nem találom a hangot másokkal. Akikkel meg szeretném, azoknál meg sokszor azt tapasztalom, hogy én igazából nem tartozom a baráti körükbe. Ez lehet így is van, alapvetően ez nem is baj. A gond csak ott van, hogy ilyen téren nagyon kísérthető vagyok, és az ilyesmi nagyon tud fájni. Ez nem mások hibája, hanem csak az én érzékenységem, meg a Sátán támadása. Tudom, hogy nem kell attól tartanom, hogy nem szeretnek az emberek, mert tapasztalom, hogy szeretnek. Ami igazából a problémám, szerintem az az, hogy bizonyos emberek nem úgy szeretnek, ahogy én szeretném, ha szeretnének. Ez persze természetes, hisz nem lehetek mindenkinek a legjobb barátja, nem is lenne jó, ha az lennék. Meg amúgy is. Meg kell ezt a helyzetet is tanulnom kezelni.

Amit most leírtam, az nem azt jelenti, hogy nem szeretem az ifit, ifiseket, mert nagyon is szeretem mindegyikőjüket, csak néha nem találom a helyem, nem találom másokkal a közös hangot. Lehet, hogy ez a mi hibánk, lehet, hogy akármi más, nem tudom, csak azt tudom, hogy Istennél a megoldás, mert Ő eddig is mindig megsegített. És ha Ő vele, van, akkor nincs semmi és senki, aki tényleg ártani tudna nekem. Se ember, se érzés, se gesztus, se semmi.

telefonpénz...öh...megdöbbentem.

2009-04-11T12:42:00.000-07:00

Beszélgettem egy barátommam msnen, telefonszámot váltottunk, és mondom küldök egy visszahívós smst, mert nincs pénz a telómon, és hogy jól írtam-e be a számot... kicsöng...Wöeee??!! Mivan??!! Kicsöng??!! Azt meg hogyan??... Ezen nincs pénz!...Megnézem az egyenlegem... 5022 Ft...Őőő.... Megkérdem a többieket, nem tudnak -e róla.. Senki. Hát jó... Megnézem mégegyszer... 2009.ápr.12 -én jött....mivan??!! ma még csak tizenegyedike van...ez hogyan?!
szóval így ajándékozott meg az Úr 5000 Ft-val!
Köszönöm Istenm!

olvastam Dániel könyvét, és nagyon meglepődtem

2009-03-13T06:49:00.000-07:00

Dániel 8.
Arról beszél,hogy a végidőkben először lesz egy nagyhatalom, akinek egyetlen másik hatalom sem tud ellenszegülni, olyan erős, de majd jön egy másik, a Sátán szolgája, aki legyőzi, meg hogy ezek mit tesznek, meg ilyesmi... Amin én nagyon meglepődtem, az az, hogy ennek hogy mennyire pontosan leírja azt, hogy mennyi ideig fog tartani a rémuralma... Ez 2300 este és reggel, ami 6 év és néhány nappal több, mint 110 nap, tehát, 15 hét és 5 nap... kábé :...) persze ez ugye nem pontos, csak az én számolásom, ha mégsem így lesz, akkor se botránkozzon meg bennem senki, tehát ettől senki ne távolodjon el Istentől, és ne tartson engem se hazugnak!:)

amúgy az előtte levőket is érdemes áttanulmányozni!
komolyan mondom!

publikálok egy hasznos szöveget.... az eredeti formát valamennyire megőriztem, ezért látszik hosszúnak, de amúgy nem az

2009-03-13T06:27:00.000-07:00

némi tapasztalatlanság miatt ezt allulról felfelé kell olvasni. bocsi:)

gondolat(aim)

2009-02-14T04:31:00.000-08:00

Vannak olyan dolgok egy ember életében, melyekről nem is tud...Helytelen viselkedés, figyelmetlenség, nemtörődömség, egyéb hibák (vannak jó dolgok is dögivel, de most ezekről kell írnom). Ez azért rossz, mert van, hogy más nem meri elmondani, te magad meg nem veszed észre, a másik oldalról meg a tudat, hogy valamiért megváltozott a világ, titkolnak előled valamit. Persze van hogy ezt észre sem veszed, vagy nem mutatják ki. Ez a rosszabbik eset, mert így még csak nem is kezdesz elgondolkodni azon, hogy vajon mi lehet a gond. Vannak pedig esetek, amikor nagyon is észre kéne venni a hibát, mert mások életét tesszük/tehetjük tönkre azzal, hogy elnyomjuk, mindig belefojtjuk a szót, az adott témában amikor megszólal azt mondjuk, hogy "Akkor ezt most fejezzük be!", és a következő pillanatban meg ugyanabban a témában kérdezed valaki más gondolatát. Ez kivételezés, ami szintén rossz, nagyon rossz.

És az a gond, hogy ezt (a kivételezést) a környezetemben több helyen megtapasztalom, van ahol jobban, van ahol kevésbé. És szerintem senki nem érdemli meg a kivételezést, az elnyomást, csak ha már tényleg nagyon olyan kirívó az ember. De azt hiszem, hogy akikre gondolok egyik sem ilyen ember. Nem értem azokat az embereket, akik kivételeznek a barátaik között valakivel, vagy a családjukban, vagy akármilyen olyan közösségben, ahol az ember azokkal van, akikkel ugyanolyan jó a viszonya. Itt nem arra gondolok, hogy mittudomén, az ifiben adok valakinek ajándékot akármiért is, másnak meg nem, mert ez természetes. Egy ilyen fajta közösségben, valakivel szorosabb kapcsolatban vagyok, mint a többiekkel, de van olyan közösség (pl.:család), ahol a kivételezést nem lenne szabad beengedni.

Meg azt sem tartom jónak, amikor a szülők beleszólnak abba, hogy a gyerek mit vehet, csinálhat a pénzével. Szerencsére ez nálunk nincs is meg, mert így rendszeres zsebpénz mellett megtanultunk gazdálkodni a pénzünkkel, és azt is megtanultuk, hogy azért amit csinálunk a pénzünkkel, azért vállalni kell a felelősséget is.

Persze nekem is megvannak a hibáim, nagyon is sok van, csak úgy éreztem, hogy ezt le kell írnom.
Remélem, ha szólt valakinek, akkor az megértette, és nem támadásnak tűnt neki.
Isten áldjon benneteket!

Sok szeretettel: Én :D

egy jó nap, meg egy másmilyen

2009-01-29T11:50:00.000-08:00

Tegnap félévi vizsga volt szolfézsből, ez hármas lett, de félévre megkaptam a négyest.
Ezután Kornéllal elindultunk haza... a busza előttünk ment el, ezért eljöttünk mifelénk, bementünk a lidlibe, vettünk 2 tábla 70%-os étcsokit, és miközben azt ízlelgettük (elég intenzíven :D), beszélgettünk, na meg azért persze előtte sétálás közben is diskuráltunk egy adagot. Örülök, mert már régen beszélgettem Kornéllal :(. De most beszélgettünk újra... Na és persze nem is lennénk önmagunk, hogyha nem beszélgettünk volna zenéről, gitárokról.:)

Viszont mára sajnos lebetegedtem,de aztán délutánra nagyon nem is volt már bajom, most meg már szinte teljesen jól vagyok! Hallelúja! Ámen!
Ezenfellül újra jönnek a dalszöveg ötletek! Reszkess világ, mert jön a MikiMetal!
Isten veletek kedves Olvasóim!:)

seb

2009-01-24T07:30:00.000-08:00

Egyszer megégettem csúnyán a lábam... A seb azóta begyógyult, de még mindig látom a helyét... Hol erősebben, hol gyengébben, néha nehezebben ugrik be, néha meg egyből ott van... Istennek lehet célja van vele, lehet csak egy egyszerű seb, de lehet enélkül nem lennék ott ahol vagyok... Isten mellett. Így viszont ezt is Istennek köszönöm. Tudom, ennek is meg kellett történnie, hogy ha legközelebb megégetem magam, jobban tudjam kezelni.
Istenem, köszönöm neked, Uram, hogy te tanítasz, és vezetsz, még ha nem is mindig, sőt sokszor, nem is követlek. Áldott a Te neved mindenkor, mindazért amit teszel, és Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindenért örökkön- örökké!Ámen!

újra itt vagyok

2009-01-20T12:48:00.000-08:00

Már egy hónapja nem írtam.... de most újra írok... akartam már régebben is, csak nem jött össze.:)
a lényeg, hogy megpucoltam a gitárt... viccesen nézett ki darabokban... eztán megúntam hogy ülve gitározzak, merthogy elszakad a már rég a hevederem, úgyhogy fogtam magam, és egy kis Isteni segítséggel megjavítottam...hát most így néz ki, de bírja! jah! a képen az látható, hogy a heveder lyukak segítségével fel van kötve a gitár pöckére...:D nagyon komolyan néz ki, de szerintem tök vagány!

ezen kívül ami még érdekes, hogy 3.81 lett az átlagom, és kicsin múlt, hogy énekből megvágjon, jogosan a tanárnő... matekból bukott a fél osztály, és én a kettesemmel még a jókhoz tartozom... vicces nem? szerintem nem, de mindegy...:D a lényeg h évvégén jobb legyen... ezen fellül tudom, hogy az átlag wifi - s felhasználót nem nehéz feltörni.... de ezt csak úgy mondtam, ti nem is hallottátok:)

Jah!!! és évvégen lessz a vizsgakoncert,nem félévkor!! Isten ebben is és csomó mindenben megsegít... (felelések, dogák -- halasztás, felkészülés)
Köszönöm Uram! Tiéd a dicsőség örökké mindenért! Ámen!

Isten áldjon Titeket, mindannyiótokat!

ahh VÉGRE!!!!

2008-12-20T07:36:00.000-08:00

Szünet!!!!Húúúú!!! Ez már nagyon hiányzott!!!
Bár mondjuk beszélek én, aki múlthét előtti héten egész végig csak otthon henyélt, és lazázott, a leszámítva az ezt megelőző hétvégét, meg a hét hétfőjét és keddjét, amikor még betegségben "szenvedett"!:D
Na de sebaj! A lényeg, hogy élek, és virulok, meg remélem ti is, mind akik ismertek/olvastok/vagy akármit csináltok!!:D
Isten óvjon, és áldjon meg titeket!

jófej tanárok

2008-12-19T05:46:00.001-08:00

Tök hepi voltam tegnap, mert a kémia dolgozatom egyes lett, de mivel előző héten nem voltam suliban, ezért nem kaptam meg, és így nem négyes, hanem ötös lettem kémiából.
Emellett, mivel tegnap volt az idei utolsó az osztályfőnökkel, mindenkinek csinált egy "Boldog karácsonyt!... Tamás bácsi" kártyát, és vette mindenkinek egy szaloncukrot is! Nagyon jófej!!:)

Galaktikus támadás az SZBGY galaxis Kisifi nevű bolygólya ellen

2008-12-13T13:03:00.001-08:00

Egyszer, mikor még javában dúlt Gigantikus Jó, és az Alávaló Rossz háborúja, így szólt az Alávaló Rossz fővezérei egyikéhez, McBetegytushhoz:
-Gyűjtsd össze minden embernekártód , és igázd le Kisifi bolygóját!
Nem is kellett többször szólni MyBetegytushnak, összeszedte minden embernekártóját, és megtámadta Kisifit.
De valamivel nem számolt Alávaló Rossz. Gigantikus Jó ismeri a jövőt, és szólt Gigantikus Fiúnak, hogy intézkedjen, és mutassa meg hatalmát! Ezért Gigantikus Fiú elküldte Kisifire a Saviour Angels Elite Band-et. Ez az elit hadosztály kiváló harcosokból állt. Miss Sallay városa mellett telepedtek le, de nem a városban, hogy ne vegyék őket észre. Megvárták, míg megjön McBetegytush, és neki áll az ostromnak, hogy a harcban megtudják mutatni, milyen nagy erőt képviselnek.
Kis idő telt csak el, és megjöttek az embernekártók, és megkezdődött az ostrom. javában dúlt már a harc, de amikor már McBetegytush kezdett erősen nyerésre állni, a Saviour Angels Elite Band közbelépett, és egy szempillantás alatt elsöpörte a városból a támadókat, de hagyták, hadd próbálkozzanak máshol, hogy ott is megmutathassák, mit és kit is képviselnek.
Nem is kellett sok idő az újabb támadásokhoz, ugyanis McBetegytush embernekártói sorba próbálkoztak a városokkal, településekkel, így próbálták térdre kényszeríteni Kisifit. Megpróbálkoztak Miss Révésznél, a Tóth fivéreknél, a Hári nővéreknél, és még sok várossal, ám a Saviour Angels Elite Band mindig könnyedén elsöpörte őket, mikor már úgy tűnt, hogy nyernek az embernekártók. Így mutatták meg Gigantikus Jó harcosai, hogy kit is képviselnek, és, hogy Gigantikus Jónak mekkora hatalma van. Ám ezt Alávaló Rossz nem hagyja szó nélkül, és minden ilyen támadással azt akarja elérni, hogy mindenki aki hall a háborúról, azt higgye, hogy ő hatalmasabb, mint Gigantikus Jó, csakhogy ezekkel a kudarcokkal nem ez sikerül neki... Bár nem panaszkodhat, mert sokan ennek ellenére, vagy úgy, hogy nem is tudnak róluk / hisznek bennük, Gigantikus Jó ellen élnek, szidják és gyalázzák őt... Ezzel csak az a gond, hogy egyszer majd Gigantikus Fiú is eljön, Gigantikus Jó híveit elvinni az örök jóra, ellenségeit pedig az örök rosszra ítélni, a maradékot meg megítélni, és eldönteni, hogy hol a helyük.

szeretetházikó itthon és a főtéren

2008-12-06T12:15:00.000-08:00

Szerda este kigondoltam, hogy csütörtökön benézek a főtérre, a szeretetházikóba, merthogy Bori lesz ott két órát, abból egyet egyedül. Áronnak nem szóltam. Egyrészt azért, mert már nem voltam gépnél, amikor ez biztos lett, másrészt meg azért mert Borinak csütörtökön volt a névnapja, és gondoltam legyen meglepetés. Reméltem, hogy csak ketten leszünk, nem mintha szerelmes lennék belé, csak már régen nem volt minőségi beszélgetésünk, és ezt egy ilyen helyzet megteremthette volna, de aztán amikor odaértem, akkor Áron volt ott, és Bori sehol. Gondoltam biztos késik, Áron meg majd elmegy. Philip elmondta a teendőket, majd fél négykor elment, ám közben bejött Dávid is, majd Bori csak ezután érkezett meg, de a késése alibis volt... A névnapos tesvérnőt megköszöntöttem, majd baráti beszélgetést kezdtünk 3-man... Lőttek a remélt beszélgetésnek. Majd később megjött Pappné Éva is (kb.5-kor). Egyik szemem sír, a másik nevet, mert mert nem ezt szerettem volna, de így is jó lett. Sőt! nagyon jó! Félhatkor mentünk el Dáviddal, ekkor már 5-en voltunk a házikó környékén (Dáviddal kimentünk, hogy a bejelentett személyek átvehessék a helyünket)... Meg hát mégis csak hölgyek voltak. Indulás előtt találkoztam egyik volt osztályfőnökömmel, adtam neki egy szórólapot, meg beszélgettünk, aztán Dáviddal elhagytuk a terepet. Elmentünk hozzánk, majd Dávid a következő busszal hazament.

December 6.

Tegnap is, meg ma is fáj a torkom, és ma egész nap bágyatt voltam, de túlélem. :)
Reggel (8.30) csörgött a telefon, szokás szerint kinyomtam az ébresztőórát, és visszafeküdtem. Újra csörgött. Kinyitottam, hogy ki tudjam nyomni, erre mit látok? Gulyás Ádám hív:
-Szia Ádám. Mond.
-Sziam Miki felkeltettelek?
-Már nem.
-Csak nálunk már mindenki ébren van, azért hívtalak most.
-Mond.
-Boldog névnapot!
-Köszi!
A többire nem emlékszem.
1 órakor Bori köszöntött sms-ben, és buzdított a blogolásra... Hát Bori, remélem elég minőségi eme írásom!:)
Nagyon köszönöm azoknak akiknek eszébe jutottam, és tudtak a nevemnapjáról, és bocsi azoknak, akiket én nem köszöntöttem, vagy nem köszöntök meg. Nem szándékos!
Majd este eljött a nap igazán lényeges része: Mikulás, köszöntés, egyszóval "Mikulás,köszöntés":D. Kaptam édességet, egy kis extra zsebpénzt, meg egy hátas tokot a bassgitárhoz. Jut eszembe! Basszusgitár! Január- februárra kell szereznem egy normálisat, mert ez már elég erőteljesen megy tönkre, és azért egy vizsga koncertre még sem állíthatok egy ilyen gitárral. A nyaka olyan görbe, hogy Géza mondta, hogy ezt már nincs értelme nagyon állítgatni, mert az sem igazán segítene rajta. Állítani azért kéne, mert így egyfolytában bezizeg!=E De majd Isten megsegít, csak rá kell bíznom, és Benne kell bízzak mindig.:)
A kaja sok palacsinta, és borsó leves volt... Én kértem! Nagyon finom volt!:)

mai gitáróra

2008-11-28T04:48:00.000-08:00

Szóval úgy volt, hogy ma megyek gitárórát pótolni, de ez bizonyos okok miatt elmaradt, szóval most a gép előtt ülök, és tartok magamnak egy kis gyakorlást... De sebaj, mert legalább tudok egyet blogolni, gyakorolni, és nem olyan zsúfolt a napom.:) Ennek most nagyon örülök.
Annak kevésbé, hogy a gitártanárom autóját feltörték, és az ügyintézés miatt nem tudja megtartani az órát... Na de reméljük a legjobbakat!:)

Krácsonyi ének

2008-11-27T10:49:00.000-08:00

Szerdán megnéztük az iskola érdeklődőivel a Karácsonyi éneket angolul. Nagyon tetszett! Arról szólt, hogy van egy zsugori ember, aki mindig csak dolgozik és gyűjti a pénzét, de annyira, hogy még a karácsonyt is megveti, és utálja azt, hogy "boldog karácsonyt!". Annyira zsugori, hogy egy koszos, hideg lebujban él, és még a szegény kollégájának sem ad szenet (vagy arra valót, ezt nem tudom). Aztán erre szépen rámegy a házassága. Egyre jobban érik a rossz dolgok, még a volt kollégája szelleme is megkísérti, és végre valahára elkezd változni. Sokáig ezek a hatások mennek, de ezt sajnos nem értettem igazán, csak azt, amit láttam, mert nem tudok egyenlőre angolul. Aztán persze hepiend van végén, mert megjavul a zsugori, és ad a rászorulóknak, stb.
Úgy gondolom, hogy megérte megnézni, mert tetszett nagyon, ráadásul 2 tanóráról lemaradtam így!:)

Otthon aztán Lilikutyával megettünk egy szendvicset (mármint adtam neki, ettem, megette adtam neki), majd nem tudom mit csináltam, de az nem is számít, és innnentől már formalitás volt a napom.
Viszont a holnapom zsúfolt lesz: Először is iskola. Haza érek kb. 12.45-13.00 kor, majd a fél kettes busszal megyek Öreghegyre gitárórát pótolni. Innen kb. fél négyre érek haza, majd 4 órára megyek törekvőkre, és ahogy ennek vége, lesz egy kis pihenőm (ahh!!!). De nem áll meg az élet, mert 6- kor gyülekező az imaházban, majd megyünk szórólapozni, aztán utána meg vissza az imaházba, mindenki elmondja mi történt az ő csoprtjában, aztán lapzárta. Ekkor aztán go home, és szerintem aztán már csak beesek az ágyba. Ha nem akkor, akkor Isten valami brutális nagy állóképességgel áldott meg. Mit nem mondjak, örülnék ha ez derülne ki!:D Na de majd meglátjuk!:) Addig is Isten áldjon mindenkit!
God bless!

mostanában és tegnap :S

2008-11-13T06:44:00.000-08:00

Azóta, hogy megírtam az ez előtti bejegyzésem, nem sok dolog történt. Leszámítva egyet- kettőt.
Találtam egy nagyon jó Keresztény power/heavy metal együttest.
Vasárnap. Na igen. Az volt az a nap amikor egy nagyon jó barátom bement a kórházba, de sajnos nem önszántából.:( Valami randa vírus volt asszem, mert a fertőzőre került.:( Aztán hétfőn Dáviddal benéztünk hozzá. Nagyon örült, és vidám volt amikor ott voltunk, legalább is én ezt vettem le a nevetgéléséből, meg a mosolygásából.:) Nagyon örültem, hogy ilyen állapotában láthattam!Aztán el kellett mennünk... A buszmegállóban aztán várhattunk kb. negyed órát, mert akkorra mentünk ki amikor a végállomásról indult el a busz... Na de legalább beszélgettünk egyett Dáviddal... A zenékről, meg ilyesmi. Nevettem azon, hogy Dávid a gyors gitár játékot nintendó-gitárnak mondja.:D
Ezek után szerdán jöttem haza szólfézsról, és egy darabon egy társ is arra jött mint én. A Rózsaligetnél (uszódával szemben) mentünk át a zebrán, a kereszteződésben velünk párhuzamossan egy autó, ment, arra merőlegesen meg repesztett valami vadbarom, annak ellenére, hogy ellőtte a keresztződésben egy másik autó men át neki keresztben, az autó után meg két gyalogos ment át a zebrán. Csak az utolsó néhány méteren kezdett fékezni, bár akkor már csak mi voltunk előtte, a másik autó már elment. Nekem szinte "ugranom" kellett egyet hátra, amásik srácot nem láttam, hogy akkor per pillanat mit csinált, de az autós ha nem rántja félre a kormányt akkor elcsapja. Mindezek után még neki állt feljebb, pedig mi a zebrán, szabályosan mentünk át, ő meg repesztett. De Isten megóvott, és ez a lényeg!!:)
Aztán beugrottam az imaházba a gitáromért.
Csengetek először... Senki és semmi... Csengetek másodszor... Senki és semmi, pedig ég a villany... Felhívom Borit, hogy otthon van-e, mert itt állok a kapuban. Mondta, hogy igen, csak most ment el egy arc, akinek nem kellett volna akkor visszajönnie (általában akik odajárnak az imaházhoz segítséget kérni, azok nehezene akarják megérteni, hogy épp nincs ott az illetékes, aki tudná a teendőket, vagy épp nem megbízható az illet, stb.), és azt hitte, hogy ő jött vissza. Aztán beengedett, én meg elvittem a gitárom.
Otthon aztán mégegyszer felhívtam Borit, hogy megtudjam, hogy van Sára, hogy bírja a kórházat, de mondta Bori, hogy előbb haza engedték, mint ahogy a terv lett volna, de kellett a hely, és elég jól volt ahoz, hogy hazamehessen, és mindezek mellett tényleg sokkal jobban van már.Ennek nagyon örültem, és még mindig örülök.:)
Szombaton meg hét ötven- nyolcórakor Bibliatanulmányozás, Áronnal.:)
Addig is boldog életet, akkor is, és azután is!
Jaj! El is felejtettem! Találtam egy mondatot, ami nagyon megtetszett! Ez volna az:
"Jesus is my co-pilot!" aki nem tudná, ez azt jelenti, hogy Jézus az én segéd pilótám (tehát aki navigál, hogy hol és merre, és segít ha baj van.... Persze ha tehetem, illik ezt kérnem, hogy ezzel is jelezzem Istennek, hogy feltétlen megadom magam Neki, és szükségem van Rá!). Nekem nagyon tetszik!:)

gumicukor

2008-10-28T04:25:00.000-07:00

Még a múltkor valamikor, egy két hete, miközben gumicukrot ettem, arra jöttem rá, hogy a gumicukor teljesen olyan mint a bűn. Teli van méreggel, és csak azért esszük mert finom, nem gondolunk arra, hogy hosszútávon milyen rosszat tesz. Csak esszük és esszük, nem is figyelünk arra, hogy megeszünk mondjuk egy szemet, kettőt, nem is tudván, hogy ami benne van az kiürül- e a szervezetből. Meg különben is csak azt írják rá, hogy ez málna ízű, az meg almás, közben meg ugyan az, csak az egyikben ilyen színezék van, a másikban meg olyan, de az alap ugyan az. Gumi, aromák, színezék, meg egyéb mesterséges anyagok, amiktől ideig- óráig finom a cukor, de mondjuk napi egy- két zacskó után már eléggé ki van tőle a szervezet. Lehet, hogy ez most nagy számnak tűnik, de nem az, mert ha egyszer elkezded enni, nagyon nehéz megállni, hogy nem menj oda még egyért, vagy éppen amikor elmész mellette, és eszedbe jut, hogy "milyen íze is volt?", vagy jaj édes/savanykás, stb. Nem is gondol bele az ember, hogy lehet nem kéne annyit enni, vagy ha mégis, akkor csak ritkán, legalábbis nem gyakran, mert például ezek miatt gyengül le a immunrendszer, keletkeznek elváltozások a szervezetben, lesz csontrikulása az embernek, és még miegymás. Nem azt mondom, hogy az ember ne egyen ha megkívánja, de érdemes korlátot tartani, és sok gondod megelőz az ember.
Ugyanígy a bűn. Azt hiszed, milyen tökjó, az amit teszel, de a végén meg lesz a maga gyümölcse. Mindegy az, hogy paráznaság, mindegy, hogy agresszió, vagy átkozódás, a lényege ugyan az, csak a másként üt vissza, de ezt most nem taglalnám, mert ez azért egy kicsit személyreszabott is, bár van objektív oldala is.
Lényeg a lényegben, hogy attól függ milyen életed lesz, hogy mit teszel, és mire építesz!

Isten keze próbára tesz, de nem hagy el!

2008-10-27T14:22:00.000-07:00

Ma reggel hívta anyámat a nagybátyám, hogy míg mi Sopronban vagyunk, bátyám rosszul lett az este, majd hajnalban véreset hányt, így mentőt hívott, és az vitte be bátyámat a kórházba.
Egyből kaptuk magunkat össze, majd indultunk haza. 1-ik autóban apa, anya és én, másikban az előzőnap látogatóba jövő Zozy és nővrem, aki kezdettől velünk volt ültek.
Mi már Kapuvárnál jártunk, és álltunk a lámpánál, majd indultunk, és mentünk át a kereszteződésen, amikor hátulról valami elkapta a kocsi baloldalát. Néhány méter után az autó teljesen eléfordult a teherautónak, ami megtolt minket. Az autó baloldala be lett zúzva, így autómentő vitte haza. Senki nem sérült meg, viszont a biztosító csak az ügy befejeztével fizet, ami jelen állás szerint nem biztos hogy olyan hamar lesz, mert az illető nem ismeri el a hibásságát, mikor a rendőrök is egyértelműen azt mondják, hogy ő a hibás, és amit mond, az is hülyeség.
Ezek után apa elment az autómentővel, mi meg megvártuk hogy Zozyék visszaérjenek, majd mentünk mi is velük.
Mint kiderült Zozyék útja is kalandos volt, bár ezt csak vázlatosan tudom elmondani.:
Elindultak a szállásról. Alig mentek 100-150 métert, egy figyelmetlen autós csak azért nem tolatott beléjük jó lendülettel, mert Z tövig nyomta a féket. Ezután nem is tudom hol jártak már, ahol egy kanyar előtt az volt a szerencséjük, hogy viszonylag lassan mentek, mert volt az úton egy bukkanó, és ha gyorsabban mennek, akkor a szemközti árokban kötnek ki. Majd amikor jöttek vissza Kapuvár felé, egy hajtűkanyarban a negyvenes táblánál jött velük szemben egy busz 60-70-nel, és épp csak centikkel mellettük száguldott el.
A hazaút további részén nem történt semmi gond.
Eközben többször is hallottuk, hogy a bratyó már jobban van, jobban van, de még nagyon nincs jól.
Majd mikor már otthonvoltunk, anyáék bementek a kórházba, én megraktam a tüzet, Orsiék pihentek, elaludt majdnem a tűz. Ki kellett mennem még egy adag fáért. Már jöttem volna be, amikor ráléptem egy farúdra, ettől kibillentem az egyensúlyomból, és neki estem a farakásnak. Felpakoltam a lesett fákat, majd mentem tovább, ám nem sokáig, mert két lépés után lefejeltem anya szárítóját, ami megint csak jó kis fából van. Egy pillanatra elkapott az ideg, de aztán már csak nevetni tudtam az egészen. Azt hiszem ennyi.
Bár, ha így belegondolok, azért durva, hogy a Sátán mennyire ki akarta ma pusztítani a családot, és felteszem nem ez volt az utolsó próbálkozása. És ami azt illeti, örülök, hogy Istennek ennyire fontosak vagyunk, és hogy ennyire szeret minket, hogy egy nap alatt ennyi olyat próbált, ami rosszabbul is kisülhetett, volna de Isten már hónapokkal előbb elkezdte ezt rendezgetni, úgy mint levette apa a tetőcsomagtartót... Ez azért fontos, mert ha fenn lett volna, akkor lehet felborul az autó... De le lett véve, úgyhogy nem lett gond.
És bátyám is egyre jobban van!
Köszönöm neked Istenem, Uram mindezt is! Ámen!

a kakaskodásból is tanulhat az ember

2008-10-18T04:48:00.000-07:00

Az elmúlt napok valamelyikén, asszem szerdán, sikeresen összekaptam egy osztálytársammal. Hülyéskedett, aztán úgy gondolta az is vicces ha felken a falra, de én ezt már nem gondoltam viccesnek, és eldurrant az agyam... semmi komoly nem lett belőle, csak egy kis kakaskodás, mikor is elestünk, pont az én két térdemre, ami ezt eléggé megsínylette... másnap amikor suliba menetel közt elmeséltem ezt a bátyámnak, mondta, hogy majd ránéznek a gyerekre egy haverjával... Az utolsó pillanatig elleneztem/ nemtetszésemet fejeztem ki, de csakazértis rászóltak, hogy még egy ilyen, és gondok lesznek.
Ezután jöttem rá arra, hogy bizony nekem is vannak eléggé érdekes vicceim, amiken csak én nevetek, az alany nemigazán. Ez, gondoltam így nagyon nem jó, változnom kell.
Ma iskolában már szándékosan odafigyeltem, hogy nem csináljak ilyeneket, de egy még becsúszott, ellenben több helyzetet megálltam!
És ami még jó, hogy nem lett ebből az afférból ellenségeskedés!
Áldott az úr!

nyúlfaroknak terveztem, macskafarok lett belőle ;D

2008-10-13T12:05:00.000-07:00

Most nem írok túl sokat, asszem, mert szerintem nincs sok mondani valóm, de majd kiderül!:D
Kezdjük ott, hogy irdalom óra van, és dolgozatot írunk a Bibliából. Mondhatnám hogy minden ott van a papíron, de hazudnék, mert sajnos nem volt elég időm, pedig 25-30 percen keresztül írtam mint a gép, de végülis nem baj, mert a tanárnő valószínűleg észre fogja ezt venni, ha meg nem, és azért rosszabb lesz a dolgozat a megérdemeltnél, akkor majd csendesen felhívom rá a figyelmét!:D
Ezután vége a sulinak, irány mama, ahol is vár a finom ebéd!:):p:O:) Sokat kajáltam és sokat beszélgettünk... az elején... aztán kifogyott a tématár.:(
15.45 -ös busszal hazajöttem, és kis pihenés után nekiálltam tanulni anyag és eszközismeret órára, mert az elmúlt 2 hét alatt eléggé hanyagoltam ezt... Tanultam a füzetet, meg a netröl, a tanárúr honlapjáról (http://www.tferi.hu). Még nem végeztem, mikor lejárt a gép-időm, de szerencsére a bratyóval megtudtunk egyezni, így tudom most eme bejegyzésem megírni.
Most jut eszembe! Előző bejegyzésim eléggé rosszhangulatúak, és mondtam tegnap egyik osztálytársamnak, hogy ebből reggelre semmi nem marad, és hala Istennek, tényleg így van! ma már egész jó kedvem van, főleg most! Csak úgy repdesek a jókedvtől! Jupíííí!!!:D:D:D:p:p:p:p:D:D!!!!

Üres, rosz hangulat

2008-10-12T09:08:00.000-07:00

Nem is tudom hol kezdjem... Elmentem Istentiszteletre, bár még előtte üzentem egyet, bátorítani akartam az illetőt... Az It. jó volt, de utána mindenkinek más dolga akadt, nem nagyon tudtam korombelivel beszélgetni... Még az a jó hogy azért voltak egy-ketten, mint például Ádi, Zoli, Évi, nővérem, meg az idősebbek közül, Csilla és Anna akikkel tudtam társalogni, mert így legalább túléltem valahogy a délutánt... Ezt azért mondom, mert, hogy például Dávidnak is próbálnia kellett, és vele sem tudtam beszélgetni, meghogy az üzenetem nem érte el a céljt, sőt tolakdonónak tűnt, vagy tudomis én, ez a kettő egyszerűen annyira eltolta a napomat, hogy otthon az sem nagyon, sőt egyáltalán nem foglalkoztatott, hogy zavar- e valakit a gitár-hangerő vagy sem, meg a Sátán egyből elkezdte szítani bennem a gyűlöletet az üzentemet félreértő Sára irányába (nincs okom még csak haragudni se rá, nem hogy gyűlölni!)... Mindez még most is tart, leszámítva azt, hogy a Sátán gyűlöletkeltésétjó sok imával sikerül(t) megakadályoznom. De nem értem miért tudta ez a néhány dolog így elszúrni a hangulatom... Remélem, hogy legalább nem ragadt át másra!

Részletkérdés- Legújabb kor

2008-10-11T10:19:00.000-07:00

Miközben hallgatom a zenét, azon gondolkodom mennyire igaz. Mennyire jól leírja a mostani, és az elkövetkezendő kort. Azt, hogy a világot mennyire behálózta a Sátán.
Levetitődik bennem egy kép: - Ebben a világban, sőt még rosszabban kell majd gyermekeinknek felnőni, élni, megállni. Elképzelni sem tudom, milyen életük lesz szegényeknek, és hogy milyen nehéz lesz Nekik talpon maradni ebben a világban, meg, hogy milyen nehéz lesz Istenben megmaradniuk! Milyen kemény próbákban lesz részük, és milyen borzalmas dolgokat, de milyen nagy csodákat fognak átélni
Csodálatos, de mégis borzalmas idők lesznek azok. Csodálatos mert Isten még nagyobb dolgokat fog véghezvinni, mint most, de borzalmas, mert a Sátán is ugyanígy fog reagálni, a negatív csodákkal.

magdanya gondolatai: igazi nincs

2008-10-11T09:48:00.000-07:00

magdanya gondolatai: igazi nincs

kedvetlenség, meg ami előtte volt :(

2008-10-11T08:41:00.000-07:00

Nem is tudom nagyon leírni a mai napom... Reggelig aludtam vagy 12 órát, aztán meg nyomtam egy kajálást, aztán meg az otthoni munka.... Na igen. Kb. annyi idő alatt végeztem vele, mint az alvással, csak ehez még kedvem sem volt, de megkellett csinálni, meg így utólag azért jó is, hogy megcsináltam, bár valószínűleg lett volna jobb dolgom is, de felteszem anyának is van jobb dolga délután, mint söpörni, meg porszívózni. Aztán miután végeztem megbeszéltem bátyámmal, hogy fél négykor én jövök a géphez. Ez volt 14. 45-kor...az lett belőle hogy fél ötkor kerültem ide a géphez.
Reggel még jókedvem volt, de a munka valahogy elvette. Akkor lett ilyen semmilyen hangulatom, de sebaj...Valamikor ilyen is kell. Meg ilyenkor legalább komoly tudok lenni, és ez szerintem nagyon jó.
Jelenleg arra várok, hogy Sára fellépjen msn-re, és meg tudjam kérdezni, milyen volt a meccse, de ha most ez nem jön össze, abba sem halok bele, elvégre van még a hétből.
Amúgy most olyan összevissza hangulatom van... Bár talán inkább a rossz felé húz, viszont a zene a fülemen (Seven Gates), na az állat jó!
És ami viszont kétség kívül nagyon jó, hogy Évi meggyógyult, miután kórházba került a múlthét végén, kapott egy rakás infúziót, meg végig hányta a napjait. Hát igen, imádkoztunk érte egy csomót! Különben lehet nem ilyen hamar gyógyult volna meg, merthogy kedden, vagy szerdán (most pontosan nem tudom) már újra a jó helyen távozott a kaja, és nem pedig a száján, és suliban is volt, és ezért is nagyon hálás vagyok az Úrnak, mint oly sok minden másért is!
Viszont kedden anyagismeret dolgozat, ami nagyon hosszú lesz,tehát sokat kell rá tanulnom!
Holnap Istentisztelet, ami nagyon jó szokott lenni, viszont azt még nem tudom bővebben leírni, úgyhogy egyenlőre békén hagyom, ellenben majd ha legközelebbi világsikerű blogom is megjelenik, (remélem) nem felejtem el beleírni, de addig is kellemes várakozást, és Isten áldjon mindenkit!

megcímezhetetlen napjaim / bejegyzéseim egyike =)

2008-10-10T06:17:00.000-07:00

Most, ahogy itt kockulok a gép előtt, elmesélem nektek azt ami eszembe jut éppen az elmúlt egy-két napról. Hát szokás szerint azzal kezdődött a nap, hogy fél hatkor recsegett az óra, majd hatkor sikerült is felkelnem. Aztán suli :(:(. Tudtam, hogy el fogok késni, de a bratyó olyan rossz hatással van rám ( :D), hogy most valahogy nem akart ez engem érdekelni.
Hát igen! 5-6 óra alvás után hoztam a "bolond-húdevicces" formámat. Aztán az persze vidító volt, hogy egyik osztálytársam hozott gitárt!!:D Onnantól kezdve happy volt a nap. Elkezdtek a totál semmi tudásokkal a suli közepén gittyózni! Tök jó volt:D! Kaptak is egy-két érmét:D!
Aztán 3. óra angol. 4 es-dolgozat!
Onanntól irány tesi. Szünetben meg ahogy a többiek (fel vagyok mentve) végeztek a termes elfoglaltságaikkal, GITÁR!!! Nagyon zsírkirályság volt!:D Azután biosz,majd day over and go home. Itthon egy kis anyánaksegítés bepakolni a kocsiból, meg kiborult olajat feltörölni, meg egy kis gitározás, meg egy kis gépezés, ami még nem ért véget, aztán mejd egy kis ifiremenés, meg egy kis próbálás előtte, de ott még nem tart az idő, aztán meg nem tom mi lesz, de bízom benne, hogy jó lesz! Főleg mert ma én is benn leszek a dicsőítő csapatban!:D:D

már megint egy össze-vissza "csak úgy":)

2008-10-08T12:13:00.000-07:00

Eegy-két napja már nem írtam, de most írok!:)
Nem is tudom hol kezdjem, mert az igazat megvallava mindent elfelejtettem, ami tényleg érdekes lehetne...Megvan!!! Iskolába menve megkérdeztem bratyót, hogy miért tartja Istent egy s...fejnek, és azt mondta röviden, hogy csinálhatná jobban is Isten, de ami lényegesebb, az az, hogy ő is úgy áll hozzá mint egy átlag világi, és nem úgy, mint egy annál is ellenállóbb!!!...Azt mondja, hogy majd akkor tér meg, ha Isten bebizonyítja azt, hogy érdemes, tehát ha tesz vele valami olyant, ami meggyőzi őt! Nagyon megörültem annak, hogy így áll hozzá,mert sokkal rosszabra számítottam! Főleg amikor először azt mondta, hogy csak azért nem vonja kétségbe Isten létezését,mert ahoz ez a világ túl bonyolult, hogy csak úgy létrejöjjön.
Aztán suli...megírtuk a föcidogát, és hála Istennek, a tanárúr csak olyat kérdezett, amit tudtam, vagy be tudtam saccolni, hogy meik földrészen van, ezenkívül még a matekdolgozatom sem lett eggyes (kettes lett--most örüljek, vagyne??), pedig az osztály-átlag 1,6 lett, és négyes lett volna, ha egy feladatot meg tudok oldani... De nem sikerült,-8 pont:(:(!!
Júúújjjj!!! Még valami!!!! A matektanárnő óra kötepén elkezdi: Nem tudom ki nyikorog, de mostmár hagyja abba!... Az osztáylban síri csend volt....aztán megint mondja, hogy ne nyikorogjunk, de ekkor sem nyikorgott senki...egy osztálytárs, meg én szándékosan figyeltünk, hogy nyikorog- e valaki, de senki nem nyikorgott...furcsa! Halucinálna a tanárnő?? Vagy csak kezd tönkre menni a füle is?? Nem tom,de szerintem az utóbbi. Az elsőt csak azért írtam mert hallottam ezt a verziót is!
De lényegtelen a délelőtt, minden negatív élménye,mert hála Istennek a délutánom nagyon jó volt!...Köszönöm Istenem, örök hálám Uram, Istenem!!!

Csak úgy

2008-10-05T06:09:00.000-07:00

Most ahogy csak itt ülök a mosdóra várva a, gép előtt ülve, Részletkérdést hallgatván,eszembe jutott, hogy akár nyugodtan írhatnék is egyett.
A minap, azaz még tegnap este,beállítottam a telefont, hogy recsegjen reggel 8 körül, hogy eltudjak menni vasárnapi suliba... Az lett a vége, hogy fél kilenckor felkeltem, majd a mindenféle készülődésekkel - mint például zuhanyzás, kajálás - együtt negyed 11-kor útra készen voltam, na és persze el is indultam. Hát ezzel csak az a gond, hogy elfelejtettem, hogy ma hálaadó nap lesz, tehát korábban kezdődnek a dolgok, így a vasárnapi suli 9-kor, az Istentisztelet 10-kor kezdődött... Tehát még az Istentiszteletről is késtem fél órát...de aztán a lényegről így sem maradtam azért le. Hallottam az igehirdetést, a végén volt kajolás, és jókat beszélgettem.
Most itthon csak az a szívás, hogy még meg kell tanulnom a világ domborzatát,mert kedden írunk belőle... :(... De az vígasztal, hogy Borival, Milánnal, és Szőcsékkel is tök jót beszélgettem. :D
Oszt reméjjük, hogy jó lessz a nap többi része is!:D:D (Istennben mindig jó!!!)

jubileumi első írásom---egy kis önéletrajz

2008-10-04T03:20:00.000-07:00

Hát lássuk csak,hogy is kerültem én ide:
1. lépés: -1994. 03. 09-én láttam meg a kórházi ágyat.
Anyáék nem sokkal ez után kezdhettek el járni a Székesfehérvári Baptista Gyülekezetbe- ami mielőtt még valaki azt hinné, hogy valami szektás izé, egy keresztény vallási irányzat. A szó jelentése: felnőtt keresztség. Egy MV üzletbeli partnerük révén.
Ezután a nővérem és én kereszténynek lettünk nevelve, de sajna a bratyó ekkor már elég idős volt ,nagyon nem hajlott a dologra. Bár meg kell vallanom idővel én is otthagytam ezt az egészet, mert nagyon úntam az Isten tiszteleteket.
2. lépés: -12 éves lehettem amikor elkezdtem nem járni az alkalmakra. Belementem teljesen a világba, bár nem cigiztem, nem piáltam, de nyakig ültem az önkielégítésben. Egy idő után azonban ezt már nem szerettem,el akartam hagyni.Ekkor azonban már jó 5-6 éve benne lehettem, de mindenképpen nagyon sok ideje. Azonban a gyülis táborokba egyet kivéve mindig elmentem. Erről a problémámról először az egyik barátom apukájával beszéltem a 3. ilyen táborban,de ennek nem sok sikere volt akkor per pillanat. Akkor Józsi azt mondta,imádkozni fog értem. Aztán eltelt félév,egy év,és még mindig nem tudtam szabadulni.
3. lépés: -következnek az "egy évvel később" történései: -4. gyerektábor: Megismertem azt a korosztályt, akiket eddig is tudtam kicsodák,ám nem érdekeltek-rájöttem, tök jó fejek,és élveztem a társaságukat, és itt lettem először szerelmes.Ezután elkezdtem újra járni Istentiszteletre, és elkezdtem járni ifire is, majd kb. egy hónapra rá meg tértem. Ekkor kezdtem el nagyon nagy ütemben megváltozni,és ekkor sikerült először huzamosabb ideg megállni az önkielégítést. Aztán csak telt az idő, fejlődtem, javultam, tanultam, komolyodtam, kialakult az érdeklődésem, és még miegymás pozitív változás történt az életemben...Megakaptam mindent amire szükségem volt-mármint nem életfeltételt, hanem amire ahoz volt szükségem,hogy azt tudjam csinálni, amit nagyon szeretek-, és nem kellett arra várni, hogy összegyűljön a zsebpénzem,vagy anyáék meg tudják venni... Aztán elkezdett szünetelni az első szerelem,talán végleg, talán nem, de majd kiderül.
Úgy gondolom, hogy mindent egybe vetve,nem panaszkodhatom arra ami nekem jutott,mert mindig is megkaptam azt a szeretetet, gondoskodást, törődést, és minden mást amire szükségem volt, és ezt egyáltalán nem megamnak köszönhetem, hanem Istennek,mert ő tartott meg mindig minden helyzetben, és Ő tett arról is, hogy én ezt most megírhassam,hogy rájöjjetek akik ezt olvassátok, hogy Isten szerető Atya, és alegjobb barát,mert ő mindig ott van az embernek!

Isten áldjon meg mindnyájótokat!